COM ALLIBERAR-NOS

A „Hogyan szabaduljunk fel” arra irányuló törekvés, hogy újra összekapcsoljuk a fekete feminizmus elemzésének és gyakorlatának mély gyökereit a kortárs szervezeti erőfeszítésekkel. Ahogy a marxizmus az 1980-as és 1990-es években tudományos körökben a kritikai elemzés eszközévé vált, a fekete feminizmus is megtalálta a helyét az akadémiai körökben, mint politikai mozgalmak, amelyek az impulzusokat kiváltották, és elkezdtek elhagyni az utcát. A fekete feminizmus megjelenése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy teret nyitott az intellektuális kutatás és az elnyomott emberek életének mélyebb kutatása előtt a tudományos életben. De a fekete feminizmus a politikai cselekvés és a felszabadulás iránymutatója is. Ha elválasztjuk a politikai elemzést a harcoktól és mozgalmaktól, akkor az elvonttá válik, és elszakad attól a radikalizmustól, amely kezdetben erőt adott neki. Ez a könyv visszatérés ehhez az alapító szellemhez. Az elmúlt években a fekete feminizmus újra felbukkant a színes bőrű transznők elnyomására, a reproduktív jogokért folytatott harcra és természetesen az erőszak és a rendőri visszaélések elleni mozgalomra adott aktivista válasz elemzési kereteként. A leglátványosabb szervezetek és a Black Lives Matter mozgalomhoz kötődő aktivisták nyíltan beszélnek arról, hogy a fekete feminizmus hogyan alakítja jelenlegi politikáit és stratégiáit. A könyvben szereplő interjúk a Combahee River Collective nyilatkozatának három szerzőjével, Barbara Smith-szel, Beverly Smith-szel és Demita Frazier-rel, a #BlackLivesMatter társalapítójával, Alicia Garzával, valamint Barbara Ransbyû történésszel és aktivistával azt a célt szolgálják, hogy bemutassák, hogyan maradnak ezek a politikák történelmileg létfontosságúak. a mai küzdelmekre. Ahogy Demita Frazier mondja, a Combahee-ről beszélni nem azt jelenti, hogy nosztalgiázunk, hanem arról beszélünk, mert a fekete nők még nem szabadok.