parduc

A klasszikus muveltsegu kivalo filologus, tanar, fordito es iro, Revay Jozsef rendkivul izgalmas kalandregenye Lucius Septimius Severus csaszar (146-211) uralkodasa idejen jatszodik. A szerzon latszik, hogy pontosan tanulmanyozta azt a kort, amelyet megfest: csupa pontos adat es hiteles szemely kap szerepet a regenyeben. Jellemabrazolasai, helyleirasai korhuk, ugyanakkor nem egysikuak. A regeny egyik erenye, hogy a bemutatott romai korszakot a szerzo tobb szemszogbol is abrazolja. Epp ugy, helyet kapnak az arisztokracia tagjai (a csaszari tanacs, senatorok, praetorok), mint a nep (colonusok, rabszolgak) kepviseloi is, valamint azok a tarsadalmi retegek (peldaul a kereskedok, kezmuvesek), akiket a romaiak megvetettek, mert nem katonaskodasbol es foldmuvelesbol eltek - mert hiszen ok csak ezt a ket foglalkozast tartottak emberhez"e; meltonak. A regeny vegere pedig az is kiderul, hogy vajon ki is az a parduc. Talan maga a csaszar, Septimius Severus, vagy a lazado parasztok nem kevesbe lazado vezere, netan egy, a gladiator-jatekokon szereplo vadallat?